😢😰Lehet, hogy hamarosan meglesz a COVID–19 elleni vakcinánk. De vajon elegen fogják beadatni maguknak?

ZÜRICH/LONDON, november 9. (Reuters) – Mivel a COVID–19 elleni vakcinák klinikai kísérleteinek eredményei biztatóak, a kormányok és a gyógyszergyártó cégek előtt újabb, ijesztő kihívás áll: meggyőzni a világot az oltás beadásáról.
A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot idén sokat tárgyalták, de a kérdés hétfőn nagyon is valóságossá vált, amikor a Pfizer (PFN.N) és a BioNTech bejelentették, hogy jelölt vakcinájuk több mint 90%-os hatékonyságot mutatott nagyszabású kísérletekben – ezzel egy valódi oltás került a láthatárra.

Számos, a járvány előtt és alatt végzett közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a bizalom ingadozó, és hogy a politikai megosztottság, valamint az online félretájékoztatás veszélyezteti az oltási hajlandóságot. Sokan aggódnak a COVID–19 vakcina fejlesztésének felgyorsított üteme miatt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a vírus terjedésének megfékezéséhez a lakosság mintegy 70%-át kellene beoltani. Mivel valószínűtlen, hogy a vakcina engedélyezése után azonnal széles körben elérhető lesz, a szakértők szerint létfontosságú, hogy először az egészségügyi dolgozók oltását biztosítsák.

„Célzott párbeszédeket és együttműködést kellene folytatnunk az egészségügyi szolgáltatókkal” – mondta Heidi Larson, a Vaccine Confidence Project igazgatója a Reutersnek.
„Nemcsak hogy tőlük várják majd el elsőként a beoltatást – ha nem is kötelező jelleggel –, de ők lesznek azok is, akik a frontvonalban megkapják a nyilvánosság kérdéseinek áradatát.”

ELSŐK A SORBAN?

Noha világszerte mintegy 200 COVID–19 vakcina-jelölt fejlesztése zajlik, és több tucat már emberi kísérleti fázisban van, eddig még egy sem jutott el az engedélyezésig – bár a Pfizer–BioNTech vakcina úgy tűnik, jó úton halad.
A Pfizer–BioNTech közbenső eredményeiben látott magas hatékonysági arány segíthet növelni a bizalmat – mondták Douglas Kriner és Sarah Kreps, a Cornell Egyetem politológus professzorai.

Nemrégiben közzétett kutatásuk kimutatta, hogy ha a kezdeti COVID–19 vakcina csak annyira lenne hatékony, mint egy influenzaoltás, az amerikai lakosság oltási hajlandósága messze elmaradna a 70%-os „nyájimmunitási” szinttől.
„Viszont ha a vakcina 90%-os hatékonyságú lenne, az több mint 10%-kal növelné az amerikaiak beoltatási hajlandóságát – ami kritikus fontosságú ahhoz, hogy az Egyesült Államok elérje a szükséges közösségi védettséget” – mondta Kreps.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy az oltás kockázatairól és előnyeiről folytatott párbeszédnek őszintének kell lennie. A normális élethez való visszatérés így is időt fog igényelni, hiszen egyetlen oltás sem csodaszer. Számos kérdés továbbra is nyitott marad – például, hogy meddig tart majd a vakcina védelme.

Az FDA-t támogató non-profit szervezet, a Reagan-Udall Alapítvány fókuszcsoportokat szervezett, hogy felmérje a közvélemény hangulatát, és kampányüzeneteken dolgozik a félelmek enyhítésére.
Susan Winckler vezérigazgató szerint az augusztus óta megtartott, összesen 150 főt érintő több mint egy tucat fókuszcsoport – részben személyesen, részben online – számos aggodalmat tárt fel.
„Azt hallottuk, hogy sokan nem bíznak sem a kormányban, sem az egészségügyi rendszerben” – mondta Winckler. „Sokan nem akarnak az elsők között lenni az oltásban.”

Ez világszintű jelenség: a Világgazdasági Fórum által november elején, 15 országban, 18 526 ember körében végzett felmérés szerint 73% lenne hajlandó beoltatni magát COVID–19 ellen – ez négy százalékpontos csökkenés augusztushoz képest.

KORAI HARC

A hatóságok és a gyógyszeripar igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem fognak biztonsági előírásokat megkerülni. Egy vezető amerikai gyógyszerhatósági tisztviselő például kijelentette: lemondana, ha egy nem bizonyított vakcinát engedélyeznének.
A Nemzetközi Gyógyszergyártók és Szövetségek Szövetsége (IFPMA) 2021-re kampányt tervez, miközben az Egyesült Államok Nemzetközi Üzleti Tanácsa – 300 multinacionális vállalat tagjaként – szintén támogatja az oltási hajlandóság növelésére irányuló erőfeszítéseket.

Egyes tanulmányok szerint a kormányzati és munkaadói ajánlások is segíthetnek meggyőzni az embereket az oltás fontosságáról.
Scott Ratzan, a „CONVINCE” nevű, globális oltási kommunikációt és bevonást támogató kezdeményezés társigazgatója hangsúlyozta az egészségügyi dolgozók oltásának jelentőségét, mondván: ha ők beoltatják magukat, mások is nagyobb valószínűséggel követik példájukat.
„Ha nem sikerül az orvosi közösséget megnyerni… elveszítjük a korai csatát” – tette hozzá. „Az egyetlen út vissza a normális élethez az, ha elég dolgozó vagy alkalmazott lesz beoltva.”

Tudósítók: John Miller (Zürich), Kate Kelland (London)
Kiegészítő tudósítás: Martinne Geller (London), Doug Busvine (Frankfurt), Julie Steenhuysen (Chicago)
Szerkesztette: Josephine Mason és Pravin Char

Miért árulhat el többet, mint hinnéd, ha hajnali 3–4 körül felébredsz

A hajnali 3 vagy 4 órai felébredés sokak számára ismerős, és bár zavaró lehet, általában egyértelmű okai vannak. A stressz és a szorongás a leggyakoribb kiváltó tényezők közé tartoznak. Ha az elméd zaklatott, tested nehezebben marad nyugodt alvásban, és ha egyszer felébredsz, nehéz lehet újra megnyugodni és visszaaludni.

Az alvászavarok szintén szerepet játszhatnak. Az inszomnia megnehezíti az alvás fenntartását, míg az alvási apnoe légzéskimaradásokkal jár, amelyek éjszaka többször is felébreszthetnek.

A hormonális változások – különösen a menopauza idején – szintén befolyásolhatják az alvási ciklust, mivel a melatonin, a kortizol és más hormonok szintjének ingadozása közvetlenül hat a szervezet alvásritmusára.

Az életmódbeli szokások gyakran nagyobb hatással vannak, mint gondolnánk. Túl sok koffein vagy alkohol, rendszertelen alvási időbeosztás, valamint a késő esti képernyőhasználat összezavarhatja a test természetes ritmusát, és növelheti a korai ébredések esélyét. Még az olyan egyszerű dolgok is, mint a zaj, a fény vagy a kényelmetlen matrac, megzavarhatják az alvást.

Ha gyakran küzdesz az éjszakai felébredéssel, érdemes odafigyelni rá. Néha ez a tested jele, hogy valamin változtatni kell – legyen az a stressz csökkentése, az alvási szokások javítása vagy egy nyugodtabb alvási környezet kialakítása.

Ha a probléma tartós, érdemes alvásnaplót vezetni vagy egészségügyi szakemberrel beszélni, hogy feltárjátok a mélyebb okokat.
Végső soron a hajnali 3 vagy 4 órai ébredés nem csupán kellemetlenség. Lehetőséget ad arra, hogy jobban odafigyelj önmagadra, lelassíts, és meghallgasd, mit üzen a tested. Az alvás nem csak az ágyban töltött órákról szól – hanem arról, hogy minden reggel kipihenten, kiegyensúlyozottan és élettel telve ébredj.